Blogoszféra 2014 – kiket olvassunk?

0

A magyar blogoszféra 2013-ban is gyarapodott, egyre többen kaptak kedvet a blogoláshoz, ami összességében tekintve igen jó dolog. A jelenség több komponensnek köszönhető: egyrészt egyre több háztartásban ott az internet böngészési lehetőség, másrészről az internetképes eszközök piaca, mint a szilveszteri virsli, állandó dagadásban van. A Facebook, mint mikroblog formátum elkezdett veszíteni a varázsából, felhígult – főleg azért, mert az ismerőskombájn effektus hatására mindenki hírfolyama olyan mértékben hígult fel, hogy a kapcsolattartáson és a haverok bulifotójának kémlelésén túl azért a pár kósza lájkért egyre kevesebben ragadnak klaviatúrát. Arról nem is beszélve, hogy ami eltűnik a hírfolyam alján, az már mintha meg sem történt volna. Szóval igény mutatkozik a strukturáltabb és legalább 2000 karakterben kifejtett életjelek megfogalmazására – vegyes sikerrel. Sajnos a blogok nagy része vagy a technológia hiányos ismereteiből fakadóan olvashatatlan (karon varjú esete a élénk színű pink háttéren fehér betűs témák használata) vagy a szövegezés nem üti meg a mércét, mert azért lássuk be, a tizenötödik “azon gondolkodtam” kezdetű poszt után erős ingerenciát érez az ember a böngésző bezárására. A 2013-as felfedezéseim az alábbiakban.

Blogoszféra követésére pár tipp

Mint azt már a RSS korai temetésével kapcsolatban is megírtam, az új olvasótechnológiák igen is kellenek, mert az összegyűjtött tartalom frissítéseit és valahogy követni kell és rendszerezni, ennek number one platformja nálam továbbra is a Feedly. Aki Wordpress.com-on nyomja, annak még érdekes lehet a platform saját olvasója, mely igaz, hogy csak a konszern blogjaira jó, de arra nagyon és automatikusan jár a fiókhoz. Elég az aktuális blog felett lebegő admin sávban ráklikkelni a követés gombra és árad a jóság a Reader-be, hétvégente (amikor egyébként is több időnk van olvasni) pedig e-mail összesítőket küld a rendszer. A harmadik módszer továbbra is a “habzószájú postagalambok” lehetősége, mely e-mailben értesíti az új posztokról a feliratkozókat, bár ez manapság már nem túl népszerű, helyette sokan használják ki a Facebook fan oldalak lájkolását követésre, bár ehhez kétségtelen, hogy szükséges némi következetesség is a blogger részéről és mindig aktualizálnia kell a hírfolyama tartalmát.

Személy szerint egyébként a legjobb módszer a friss blogok felfedezésére a pártatlan feliratkozás és követés, mert az egobologok szegmense továbbra is a legerősebb felénk és gyakran jönnek remek posztok az ott blogolóktól, aztán az idő eldönti, hogy maradnak-e a readerben vagy sem. Asszem ez ilyen deduktív logika nálam, de használ! 🙂

Friss felfedezések a blogoszférában

Kellett neked rongybicigli 2 – Nyilván mindenkiben ég a vágy az önsanyargatásra, hogy olvasson olyan blogokat is, melyek túl vannak a komfort zónáján és a napi Coelho adagon túli világot is szeretnék megismerni. Az átszellemüléshez kell ismerni a sötétebb oldalt is – mondjuk nekem ez nem jelentett kihívást, hisz volt egy szolid egy évem, mikor mániás depresszióval kezeltek. Az említett blog bloggere a skizofréniába és az ahhoz tapadó hétköznapokba enged betekintést, hogy egyrészt jobban megértsük a betegség manifesztálódását (nem, nincs Dr. Jekyll, sem Mr. Hyde), sőt az érzékletes hangulatjelentéseken túl elmondja véleményét a magyar egészségrendszerről és a gyógyítás vakvágányra szaladt módszereiről is. Sokszor nem vidám olvasmány és leginkább egy megkergült hullámvasúthoz tudnám hasonlítani: a mély fázisokban együtt dünnyögünk a bloggerrel , a vidámabb fázisokban pedig együtt örülünk, képzeletben koccintva vele a már mitikus Fehér Egérben.

Peters Blog – Nem tudni mikor változott meg a trend, de a nők is ellepték az internetet, így a geek és otaku témák következetes kifejtéseit rendre felváltották a körömlakklemosók és rántások, de jó látni, hogy van még pár erős katonája a szcénának, akinek még a stílusa is van, mindezek mellé. A Megszűnik az Animax című közkedvelt posztom megírása előtt kutakodtam anyagok után, mikor ráakadtam és messzemenően sikerült elköteleznie, mert az anime társadalomban beálló mainstream nyekergésen túlmutató, elemző hozzáállással értelmez újra klasszikusokat (pl. a Serial Experiments Lain), vagy ereszkedik le a rajongói társadalom bugyraiba és vállal be olyan alkotásokat, melyeket a legrosszabbnak tituláltak a nézők. Ezzel az alapkoncepcióval végül is gondolkodásra is buzdít bennünket a blogger: viszonyrendszerekben élünk és igyekszik megkerülni a tömegízlést és tapasztalati élmények útján értekezni, ami hasznos. Többek között PC játékokról is ír, illetve pl. az Animax kapcsán is remek elemzéseket ír, mely során a mélyére tekint a beláthatatlan csodakutaknak is, melyek hol okádják magukból új dolgokat, hol elnyelik a régieket és ahhoz, hogy megértsük ezen dinamikát, meg kell érteni az összefüggéseket is.

Tokyobling’s Blog – Japán továbbra is kiemelt desztináció számomra, ha egyszer utazgatásra adnám a fejem, sőt inkább úgy mondom, hogy ha felkerekednék, akkor oda mennék legszívesebben és mondjuk vissza sem jönnék. A Japán iránti vonzalmamat kezdetben az animék keltették fel, később több más aspektusából is vizsgálni kezdtem a szigetország vallási, kulturális és társadalmi nimbuszát, arról nem is beszélve, hogy a heti szintű testmozgásra és sportra is rávett a japán íjászat, a kjúdó által. Fotóblogokat ritkán követek, mert pár remek felvétel látványán azonnal elkezd motozni fejemben a beépített blogger, hogy “hú, ez de jó lenne illusztrációnak”, aztán persze az ilyen helyekről nem illik egy copy paste kombóval letudni a dolgot – arra ott a DeviantArt. Ám Japán kapcsán (pl. Google képkereső) mindig ugyanazokat a fotókat dobja fel a kereső és jó lenne felfedezni más aspektusból is az országot. Tokyobling pont ezt csinálja, hisz szinte minden héten hoz egy új bejegyzést, melyben utcai fesztiválokon és kulturális eseményeken kattogtat fényképezőgépével, hogy mesésebbnél mesésebb felvételeket tárjon a nagyérdemű elé. A fotóblog kategória sem teljesen helytálló, mert mindig kapunk egy 2000 karakteres leírást arról, hogy hol, mikor, milyen apropóból is készültek a fényképeket. Kihagyhatatlan a Japán szerelemben senyvedőknek!

Nos ők lennének azok, akik a 2013-as évben sikeresen betaláltak és ajánlandóak. Tavaly (és persze idén is) továbbra is tartják magukat az élvonalbeli egoblokok, akik hetente jönnek elgondolkodtató témákkal. A Tempty oneshotjai továbbra is savas őszinteséggel regélnek egyéni és köznapi dolgokról, míg az Eszters Offtopic túrázásról, spirituális emelkedésről és személyiségfejlődésről, néha pedig bulvárról folytat nagyobb lélegzetvételű eszmecseréket. Mindkettőjüket régóta követem és az ő esetükben van létjogosultsága az “egoblog” kategóriának, mert két kezemen sem tudnám megszámolni, hogy az évek során milyen témakategóriákban alkottak a hölgyek – egyértelműen velük együtt lélegzik és alakul saját blogjuk is. Érdemes mindkettőjüket olvasni, mert gyakran találunk egy adott (pl. aktuális társadalmi) témáról kereszt posztokat, melyekben ugyanazt a témát két különböző aspektusból vizsgálhatjuk meg a segítségükkel. A nyelvezet mindkettejük esetében könnyen olvashatóvá teszi a szöveget, ami nem is csoda, hisz hivatásuk által az íráshoz kötődnek.

UPDATE: A jobb oldalsávban (végre valahára) beállításra került a Blogroll modul, mely a friss felfedezéseken túl egy csomó más jó blogot is prezentálnak, néha érdemes rájuk is klikkelgetni! 🙂

Ó, egyébként ha van valami jó blog ami kimaradt, azt lehet ám kommentben ajánlani!