Út

írta Árpád
0 megtekintés
Figyelem! A bejegyzést több, mint egy éve publikálták, ezért annak tartalma elavult vagy irreleváns lehet.

Az élet egyetlen nagy utazás – mondták a bölcsek. De vajon melyik a mi utunk? Mindenki rendelkezik eggyel, melyet be kell járnia, mint az éjszakai égbolt csillagképeinek, vagy változtathat rajta? Az utak hol kötöttek, hol szabadon bejárhatók. Az utak természetes velejárói a kereszteződések, leágazások, és igen, a zsákutcák is. Az utazó szemén át a világ eseményei képezik a szerpentineket, melyeken gyorsító és parkolósávok helyezkednek el, mint egy semmibe vesző sztrádán. De nem csak ilyen lehet, mert van akinek csupán egy aprócska ösvény jut.

A lehetőség viszont miden ember számára adott. Az élet legváratlanabb pillanataiban nyílik meg a rév, a jövőbe vezető csapás. A döntéssel pedig kezdetét veszi az utazás. Sok fajta út létezik. Távolságok, érzések, gondolatok és emberek közötti utak ezek. Lehet hozzád karnyújtásnyira a cél vagy egy másik ember… Lehet, hogy nagyobb így a szakadék, mint ha mérföldeket kellene utaznod. Sosem egyértelmű a legyőzendő távolság. A közeli messzinek hat, és fordítva. Az utazás természetes velejárói az útitársak is kik látszólag véletlenül szegődnek mellénk. Félénk pillantás, tétova üdvözlés, bizalmas beszélgetés. Nem tudni meddig tart a közös út. A pillanatnyi időt együtt ugyanúgy meg kell becsülni, mint az életnyit. Sokat tanulhatunk a partnereinktől. Többet, mint az előtte hittük volna, mikor ülőhelyet keresve melléjük huppantunk a kopott ülésre. Életek és történetek bontakoznak ki. Vágyak és víziók cserélnek gazdát, hogy aztán a következő megállónál, mikor leszáll az egyikünk, mégis megmarad a másikból egy darab bennünk és viszont. Változás, hatás és ellenhatás. Így hatunk egymásra mi emberek. A következő kereszteződésnél pedig már lehet más irányt veszünk, mint az eredetileg elhatároztuk.
A rovat erről is szól áttételesen. A gondolatokról, és főként az érzelmekről. Érzések, melyek hatnak ránk, átalakítanak bennünket, mellénk szegődnek és végül megváltoztatják utunk irányát. Legyenek azok hétköznapi apróságok, vagy világok talapzatát megrengető fordulatok. Az út ezek hatására módosul, torzul, kanyarodik – állandóan vibráltatva az idő és tér nehéz szagú bársonyait a színpad peremén.

Ne feledkezz meg a színes kövecskéről, amit az út elején a kezedbe nyomtam, és ami csak a tiéd. Tőlem kaptad, hogy mindig tudd, ki vagy. Azért adtam a követ, mert az nem romlik el soha. Bele van írva az üzenetem, varázshatalmad titkos jelmondata. Szorítsd, és őrizd a markodban! Akármi történik veled, a varázskő megment téged minden bajtól, veszedelemtől. Ha megérted, mi van beleírva. (Müller Péter)

Ez is érdekes lehet