A nagy tettek és a Főnix madár hamuvá válása után szükséges a szünet. A feltámadás sosem azonnali. Mindig kell egy kis idő, míg újra jön a kényszer. Igazság szerint van feszültség, az ébredés is már megint küszöbön van és az ajtón kopogtat, de jó kicsit nyújtani a percet. Talán még mindig nem ismerjük magunkat kellőképp. A mai tanítás egyébként is ez: szeretni zsigerből nem elég, ezt is meg kell tanulni, ugyanúgy, mint ahogy írni sem elég szívből – a technika dönti el, mennyire vagyunk jók. A kliséket kukába kell dobni, teret kell hagyni az új dolgok részére. Ehhez idő és hallgatás kell. Befelé és kifelé hallgatás egyaránt. Most jó pár napig csend lesz… Gondolkodás és rendezgetés. Addig is itt egy hangoskönyv töredék, a Szeretet művészetéből – lélekemelő és elgondolkodtató is egyben.
Szünet / gondolatradír
4
Figyelem! A bejegyzést több, mint egy éve publikálták, ezért annak tartalma elavult vagy irreleváns lehet.
Erich Fromm: A szeretet művészete / 9. fejezet – Szerelem (Krizsó Szilvia előadásában)
előző bejegyzés