Írd le a legambiciózusabb „csináld magad” projektet, amiben részt vettél
napi téma
Régebben otthon a szobafestést mindig magunk oldottuk meg lévén, hogy a családi házunknak verett falai meglehetősen hepehupásak voltak. Kár lett volna a pénz a hivatalos szobafestőre, meg nem is volt. Mármint pénzünk. Abban az időben főleg.
Középsulit fejeztem, anyám megkapta a kartérítést az elmaradt fizetései és hosszú évek kollektív pereskedése után a csődbe ment termelőszövetkezetből. Csinos összeg volt, hát a szabadkai bolhapiacos bevásárlás után maradt még festékre. Gondoltuk rendbe tesszük kicsit a házat, mert ráfért. Az előkészületek során félrehúzott bútorok mögött nem várt repedések és a falból kiforduló téglák jelezték: baj van.
Sorra jöttek a kőművesek, csóválták a fejüket, hogy ezt bizony teljesen ki kell szedni, újra kell falazni, de a tető is borzalmas, lehet ki sem bírja a bolygatást, itt komoly munka vár ránk, ha biztosítani akarjuk egyáltalán a fedelet a fejünk fölé. Beteges nagyanyámat kiköltöztettük a konyhába, mert a szobája életveszélyessé nyilváníttatott.
Rövid matekozás után rájöttünk, hogy erre nekünk bizony nem lesz pénzünk. Merész tervvel álltunk elő: anyai nagyapám házát, az évek óta eladósorban lévő, de csekély érdeklődőt vonzó ingatlant fogjuk felújítani és áthurcolkodunk oda. Mi hárman, nagyanyám, anyám, meg én. A dőlőfélben lévőt meg eladjuk. Már a telekért is megéri, még ha az új tulaj le is dózerolja a rajta álló otthonunk.
A nagyapám lakatlan háza stabil volt statikai szempontból, de évek óta lakatlan, még csak illemhelye sem volt. Puritán. Hát megfogadtuk a legolcsóbb kőműveseket, akik rendbe teszik majd a kéményt, oszlopokat, verandát. Vízszerelőt fogadtunk a csatornázásra és megkezdődött a féléves „csináld magad” projekt.
Mert bizony mindent anyám meg én csináltunk, amire nem volt pénz vagy úgy gondoltuk ketten is megoldjuk. Ablakfestést, vakolást, glettelést, szobafestést, emésztőgödörásást. Nem volt egy sétagalopp. A felújítással párhuzamosan régi otthonunk is igyekeztük bedobozolni, előkészíteni a költözésre. Végül, egy októberi hétvégén rokonokkal ismerősökkel kiegészülve áthordtunk mindent. Beköltözésünk után két héttel nagy anyám elhunyt, mintha csak tartogatta volna az elmúlását, hogy csak akkor szenderüljön örök álomra, amikor már a menyét meg az unokáját jó helyen tudja.
Hát ez volt a legambiciózusabb „csináld magad” projektünk.