Már a kezdetektől fogva fontos részét képezi budapesti életemnek a kyudo (tradicionális japán íjászat) és a köré csoportosuló csapatunk, melynek tagjai egytől egyig nagyon érdekes és különleges emberek, gyakran roppant szórakoztató, vagy épp megdöbbentő élettörténettel. Mára amolyan áttételes családdá alakultunk, ahová szívesen térek haza az edzések alkalmával. A gravitációs középpont egyértelműen a japán szellemiség – filozófia és a harcművészetek iránti rajongás.
A kyudo egyrészt nem csapatsport, hisz magaddal kell megküzdened a hosszú úton, amit vállalsz, ezért sokszor dupla annyi erőfeszítés kell az együttműködéshez, de Tomi-sempai sokat segít és példát mutat mindannyiunk számára. Az igazi kihívás mindig a sportcsarnokon kívül ér bennünket, mikor különböző eseményekre hívják a csapatot bemutató tartani. Ezek általában valamilyen japán tematika köré szerveződő egész napos események, mint pl. legutóbb a Hanami a Füvészkertben, vagy Hopp Ferenc múzeum japán napja. Olykor nagyon különleges helyekre is eljutunk, mint pl. esküvőkre, vagy tavaly nyáron a téglási íjász gatheringre, ahová kissé sopánkodva indultunk, hisz egy magyar tradicionális íjász találkozó volt és még az angol longbow íjászok mellett is kilógtunk a sorból. Egyébként végül nagyon jól éreztük magunk és jól összebarátkoztunk az érdeklődő íjásztársakkal.
A mi iskolánk az ún. Heki (japán gyalogos harci) íjászatot képviseli és műveli, amely mára a kyudo-n belül csekély mértékben van jelen, ugyanakkor igen elismert. A nagy bajnokságok inkább a ma zen íjászatként elhíresült “sómen” ág köré csoportosulnak. Ám a japán heki mesterek közbenjárásnak köszönhetően eredménnyel vetették el a japán gyalogos harci íjászat stílusának magvait Európában – kezdetben Olaszországban és Németországban, később pedig Finnországtól Magyarországon keresztül egész Horvátországig jutottak. A nemzetközi bajnokságok sorát – mely speciálisan a Heki stílusra helyezi a hangsúlyt a 2009-es ún. Heki Taikai nyitotta meg, melyet Olaszorszában, Pallanza-ban rendeztek meg. A Taikai itt is marad a következő két évben, hogy aztán 2012-től 2014-ig Németországba vándoroljon, Baden baden városába.
Az igazán nagy eredmény – ugyanakkor kihívás is, hogy 2015-től 2017-ig Magyarország kapta meg a Heki Taikai megszervezésének jogát és ezáltal felelősségét is. Nagyon izgalmas időszakot él meg a csapatunk, hisz mindenki a legjobb képességei szerint igyekszik segíteni a közös cél elérését. Én pl. az utóbbi egy hétben azon munkálkodtam, hogy a nemzetközi eseménynek méltó weboldalt kalapáljak össze a heki-taikai.com személyében, mely bizton állíthatom, hogy WordPress-es pályafutásom egyik legkedvesebb darabja lett.
Igen, nyakunkon a VII. Nemzetközi Heki-Taikai, melynek idén Hajdúnánás városa ad majd otthont, május 1-től május 3-ig, vagyis alig több, mint tíz nap múlva! Kicsit olyan ez a várakozás, mint gyerekkoromban karácsony előtt. Nagyon kíváncsi vagyok a világ minden tájáról ide érkező íjászokra és nagyon szurkolok a saját csapatunknak is, hogy minél jobb eredményeket érjenek el!