Hiszel a végzetben / sorsban?
Napi téma
A közember szeret saját döntési fölé hajlékot emelni, annak mennyezetére pedig szenteket vagy más mitológiai alakokat pingálni. Aztán velük perlekedik, ha a kimenetel kedvezőtlen, vagy hozzájuk fohászkodik némi szerencséért, mértékletességért a csapások elviselése közben.
A végzet és a sors csak két újabb szó arra, amire mások azt mondják „hát ez van” vagy „így alakult”.
Nyúlfarknyi életem eddigi 36 éve alatt jómagam is szerettem a nagyobb összefüggéseket, a döntéseim egymásutániságából következő ok-okozatot így mérni, mintha csak kottából kellene játszanom minden tettem. Megnyugtató, de elgyengítő ez a vélekedés a számomra.
Hát mennyivel szabadabb, de felelősebb a gondolat: az vagyok, amit teszek és azt teszem, amit adott helyzetben a legjobbnak látok? Igaz, ehhez társul a felelősségem súlya is, hisz azt át nem ruházhatom másra.