Elmorzsolt könnycsepp a személytelen kommunikáció felett

írta Árpád
0 megtekintés
Figyelem! A bejegyzést több, mint egy éve publikálták, ezért annak tartalma elavult vagy irreleváns lehet.

Az emberiség legnagyobb vívmánya az egymással történő értekezés és annak permanens fejlődése a kultúrák és az idő előrehaladtával. Ma már a gépi hálózatokat használva értekezünk legtöbbet egymással, ami kétségtelenül javít a lakosság helyesírási statisztikáján, ugyanakkor a virtualitás egyre inkább kezdi kivenni az élét a személyes beszélgetések régi varázsának.

A kék lapok diadalmenete megteremtette az igénytelenség legmagasabb fokát. Személy szerint vannak olyan ismerőseim, akikkel már több, mint fél éve nem találkoztam a való világban. A legborzasztóbb, hogy szinte semmiről sem maradtam le, hisz napi szinten posztolnak, lájkolnak és osztanak meg tartalmakat virtuálisan, így szinte tudom éppen mi foglalkoztatja őket, miről mi a véleményük – ha egy komplex témán belül foglalt álláspontjuk kifejtéséhez elég lehet ugyan két sor és egy smiley. Az érzelmi ingadozásokat, pangást, vagy éppen tornádókat is remekül ki lehet olvasni az éppen megosztott idézet jellegéből, vagy youtube streamről érkező audiovizuális hullámokból.

Igen ám, viszont érezni kezdünk valami más, nagyon fontos és tanulságos szembenállást is a virtuális kommunikáció nyomán. Az emberek egymás közötti személyes beszélgetéseik során úgynevezett meta információkat is átvisznek – ezek a hangszín, a David Lynch által fémjelzett megkezdett, félbemaradt, gyorsan önkorrektúrázott mondatok, a test mozdulatai, az arc izmainak hullámai. Ezek is mind komoly jelentéstartalommal bírnak, sőt mi több, pont ezen gesztusok jelentik a beszélgetésben résztvevő felek igazi mondandóját. A monitorra kapart betűk mindig többszörösen átgondoltak, hiányán vannak a spontaneitásnak. Végtére is jólfésült hazugságok.

Arról már nem is beszélve, hogy ha visszagondolunk az igazán nagy ívű, terjedelmes éjszakai beszélgetésekre egy jó sör/bor/tea mellett partnereinkkel, akkor emlékezhetünk milyen észrevétlenül csapunk át egyik témából a másikba, míg egy chat beszélgetés csak a saját tengelye körül pörög megállíthatatlanul.
Szép dolog modern éra hozománya, DE pont azt a részünket visszük ki közszemlére a Facebook és társai által, melyeket a legbensőbb körünknek tartogattunk régen…

Ez is érdekes lehet