Először, talán 2011-ben írhattam “motorház” bejegyzést, a blogom költözése okán. Azóta sok másikat is írtam. Hol koncepciót váltottam, hol pihenni mentem, hol újra, nagy erőkkel jöttem vissza, néha csak hallgattam, majd pironkodtam miatta, aztán volt úgyis, hogy befejezem. Nem bírtam ki, megint újrakezdtem, írtam, nem jött az ihlet. Minden rossz volt, akkor sem jött, minden rendben volt az éltemben? Kitaláltad, akkor sem jött. Valahol félúton elveszett a szó, megnémult a koponyában maga a lélek is.
Most megint befejezek valamit és elkezdem ezt, itt. Újra. Vagy folytatom. Ahogy tetszik.
Mert ez többet ad, mint amennyit félek veszíteni vele.
Újra egoblogot indítok, egyáltalán blogolok, egyáltalán írok.
A témák a már megszokottak: személyes tapasztalatok, elemzések, önfelboncolások, nagy nyilvánosság előtt. Véleményközlés közéletről meg kultúráról. Csak úgy, magamnak, mindenféle kötöttség nélkül. Mert van, amire emlékezni akarok.
2 hozzászólás
Szia!
Ma a WP újraküldött pár linket, abból tudtam meg, hogy újra blogolsz, mert én még ott maradtam le, mikor a régit bezártad. Jó látni, hogy vissza-vissza térnek páran a régi arcok közül, még ha csak bizonytalan időre is. Mindenesetre sok sikert az új kezdethez, van hogy az embernek kell ez, mert a régi témákat már nem tudja vagy akarja tovább az ember úgy folytatni, ahogy addig.
Üdv, Péter
Szia Péter!
Bocsánat a pingback özönért, elfelejtettem kikapcsolni, amikor megindítottam az archívumok visszapakolását az oldalra. Igen, bennem is most ébredt fel az igény a “régi internet” iránt, amikor még saját lencséinken keresztül vizsgáltunk egy-egy témát és hosszabb, egybefüggő gondolataink voltak dolgokról. A közösségi média már annak megjelenésekor taszító volt, de mára teljesen lehozott az életről. Ezért is ez a visszatérés a blogoláshoz 🙂