Béklyó

írta Árpád
1 megtekintés
Figyelem! A bejegyzést több, mint egy éve publikálták, ezért annak tartalma elavult vagy irreleváns lehet.

A félelem mi most megállítja kezem,
A félelem mitől nehezen lélegzem.
Karnyújtásnyi a távolság,
Vérbe fúl a bátorság.

Nem állhatom tekintetének várakozását,
Mikor lépi át bizonytalanságát.
Teste melegének hullámai,
Lélegzése görcsös rándulásai.

Betölti a szobát a közelgő vétek,
Komoran csendesedik el a lélek.
Álmok alatt nyílik a sötét verem,
Valósággá szelídül a jelen.

Pogány Portréd festik ujjaim bőröd pergamenjére véred vörösen kibomló színeivel…

Ez is érdekes lehet