Gyakorta gondolkodtam már el memoár íráson, leginkább, mikor életem kafkai irányokat vett. Aztán minél több embert és minél több élettörténetet ismerek meg, annál inkább rá kell jönnöm, valójában csak valami borzasztóan átlagos felütéssel tudnám indítani históriámat. Példaul:
„Annyira átlagosan kezdődött az életem, mint bármely más vidéki, határon túli, kék galléros szülőktől származó magyar srác élete, tele generációs és aktuális traumákkal, akik gyakorta a történelem rosszabbik oldalán találták magukat és attól szorongtak, hogy soha nem tudják megmutatni mire képesek.”
