Hogyan változtatta meg a technológia a munkád?
napi téma
Számítógépen történtő munkavégzés esetében főleg az adaptáció témáján keresztül vezethető le számomra a válasz. Közel tíz éve ülök a képernyő előtt és klimpírozok. Régebben felnőttoktatási asszisztensként, újabban programozóként. A munkakörnyezet ezért csak mérsékelt módon változott. Tehát jómagam még nem éltem át a gőzgép felfedezésével egyenértékű technológiai modernizációt. A kulcsszó a “még”. A generatív AI , mint a ChatGPT a szoftverfejlesztés világát is alapjaiban rengeti meg. A Microsoft pedig egy szempillantás alatt megreformálta vele az internetes keresést – amiről már azt hittük örökre így marad. Ezért kis túlzással korunk gőzgépe a mesterséges intelligencia.
Korábban csak az operációs rendszerek pár évente történtő változása, evolúciója volt novum. Estleg egy-egy célszoftverünk lépegetett komótosan verziókat. Hardware szinten elmaradt mögöttünk a floppy, CD, DVD és váltották az SSDk, gigabites internetkapcsolat, 5G. Kiderült, hogy nem kell hozzá asztali számítógép, hogy elvégezzük a munkánkat, helyette laptopokat használunk. A 2020-as COVID-járvány pedig paradigmaváltást is hozott az irodai bejárás kapcsán: a home office lett az új irány, amely forradalmasította a munkavégzést és a való életben bizonyította, hogy működőképes alternatíva lehet.
Tehát összességében nem pusztán a technológia, hanem a külső környezet is nagy hatással volt az én munkámra programozóként. Az eddigi hozzáállásom a változásokhoz mindig pozitív volt. Vallottam, hogy állandó tanulásban, fejlődésben kell lenni, így maradhatunk produktívak és versenyképesek. Aztán jött az OpenAI és egy jól irányzott bal horoggal közelebb ütötte a világot a “technológiai szingularitásként” is nevezett jelenséghez.
Technológiai szingularitás nak (röviden szingularitás vagy különösség) nevezzük a tudományos-fantasztikus irodalomban és a jövőkutatásban azt a lehetséges jövőbeli eseményt, amikor az emberfeletti intelligencia megjelenése miatt a technológiai fejlődés és a társadalmi változások felgyorsulnak, olyan módon és sebességgel változtatva meg a környezetet, amit a szingularitás előtt élők képtelenek felfogni vagy megbízhatóan megjósolni.
Wikipédia
Hogy ezután mi jön? Nehéz megjósolni. Talán az emberiség önbeteljesítő jóslatként magára szabadít valami olyat, amely később károsan alakítja át a társadalmat? Nem először tenné. A legjobb szándék sem volt hozzá elég, hogy a közösségi média beváltsa a hozzáfűzött reményeket.
Adaptáció. Egy szintig lehetséges. De a technológiai szingularitás elérésekor, már csak bedobni lesz lehetőségünk a gyeplőt a lovak közé.
2 hozzászólás
Na igen, mivel én is IT területen dolgozom (bár annak kevésbé kreatív fertályán, mint te), esetemben is a home office, pontosabban a hibrid munkavégzés került bevezetésre, annak minden előnyével és hátrányával együtt, de azt kell mondanom, alapvetően nem bánom. 😉 És tényleg nagyon szerencsések vagyunk ilyen helyzetben, hiszen tudom, hogy rengetegen elveszítették az állásukat a pandémiában, akinél nem lehetett ilyen áthidaló megoldást bevezetni.
De azért írsz még itt érdekes dolgokat, pl.: “Talán az emberiség önbeteljesítő jóslatként magára szabadít valami olyat, amely később károsan alakítja át a társadalmat? Nem először tenné.” – Ezzel teljesen egyetértek.
Bár ezt nem te írod, hanem a Wiki: “emberfeletti intelligencia” – Ha engem kérdezel, szerintem ilyen nem lehetséges. (Ha csak nem valami istenségre vagy hasonlóra gondolnánk, de azt hiszem az nagyon elvinné a témát.) Szóval itt ezen, az anyagi síkon gondolkodva, bár, lehet, én volnék szűk látókörű, de nem hiszem, hogy lehetséges “emberfeletti intelligenciát” létrehozni. Mert, hogyha mint ember azt létre is hoznám, az már az én intelligenciámon belül van, tehát, hogy is lehetne felette? 😊 Bár azt nem tartom kizártnak, hogy egy idő után a létrehozott technológia másképpen kezdene el gondolkodni (ennek már mutatkoznak jelei), de az szerintem úgy nézne ki, hogy az mégis értelmezhető maradna számunkra, csak lennének ilyen “jé, erre nem gondoltunk” felismerések, de attól még érthető lenne.
Huh, eszembe jutott… láttad az “Ex Machina” c. filmet?
Nézőpont kérdése: a technológiai szingularitás lényege, hogy a fejlődés üteme olyan nagy, hogy már magának a megjelenő új technológiának a működési elvét sem értjük tisztán.
Erre az AI nyelvi modellek jelentik a legjobb példát. Pl. egy programozó AI nem fogja tördelni a kódot, nem fog kommenteket rakni bele, sőt a változók neveit sem értelmesen adja meg, csak arra ügyel, hogy mindegyik egyedi legyen és tudja használni.
Egy ilyen kód egy ember számára értelmezhetetlen lehet és hosszú órákba tartana szétszedni és logikát keresni mögötte.
Az ember felettisége abból származik – szerintem -, hogy fáradtság nélkül, állandóan sok, releváns információt elérve gyorsan képes logikai folyamatokat futtatni.
Hogy egy ilyen nyelvi modell ma, vagy akár a jövőben a számára elérhető végtelen mennyiségű információt elérve képes lehet-e tudatot fejleszteni magának és többé válni, nem tudom. Viszont ezen a téren a felgyorsult fejlődés rohamtempójában ez hamar kiderül.