A kissé perifériára szorult előadók és stílusok utáni kutatásom mindig nem várt eredményeket hoz. Az elektronikus zene sosem volt nagy kedvenc, talán azért, mert nem igazán volt alkalmam jobban betekinteni a szcéna tömegtetszési indexének palástja alá, ahol az olyan különleges zenészek bújnak meg, mint BT. Az első élmény vele kapcsolatban egyébként 2006-os This Binary Universe című albumának 1,618 című számának különleges hangi világa és a klip vizuális orgiája volt. Nem kellett sokat kutakodni hozzá, hogy rá tehessem mancsom legújabb albumára, a 2010-es These Hopeful Machines-ra, mely zeneileg igazán gazdag és vegyes képet fest erről a méltatlanul mellőzött művészről.
Alapok (forrás: Wikipédia) : Brian Wayne Transeau (1971. október 4.) román származású, amerikai zenész, producer, zeneszerző, zenei technikus, énekes és dalíró, művésznevén BT. Az elektronikus műfajban érzi magát otthon, a trance szülőatyjának is nevezik. BT több neves énekesnek és bandának is írt dalokat, illetve közreműködött projektjeikben, mint pl. Paul Van Dyk, Peter Gabriel, ‘N Sync, Sting, Blake Lewis, Tori Amos and Tiesto. Filmzeneszerzőként írt betétdalokat pl. a The Fast and Fourious és a Monster c. alkotásokhoz is.
BT ismert különleges zeneszerzési technikájáról, melyet ő stutter edit-nek (hebegő-dadogó szerkesztés) nevez. A technika lényege: kisebb hang töredékeket ismételtet ritmikusan. BT bekerül a Guinnes Rekordok Könyvébe is dalával a Sommambulist-tal (Simply Being Loved) – Ez a dal tartalmazza az eddigi legnagyobb számú vokális vágást-szerkesztést, szám szerint 6,178-at!!!
2010-ben Grammy Díjra jelölték stúdió albumáért a These Hopeful Machines-ért a „Legjobb Elektronikus/Dance Album“ kategóriában.
A Guiness Rekordos dal, még régebbről:
Az album ettől talán vegyesebb nem is lehetne. Ott is van az egyik nagy kedvenc, a Suddenly, melynek klip és albumverziója között jelentős különbségek vannak. Míg a kliphez készült verzió kicsit elmozdítja a mainstream felé, addig a albumverzió sokkal gépiesebb, arról nem is beszélve, hogy majd dupla olyan hosszú.
Az album másik érdekessége, hogy BT hangján kívül végre (na nem mintha BT hangjával bármi baj lenne, de ő mégiscsak zenei téren az erősebb) másokat is hallhatunk közreműködő előadóként.Kirsty Hawkshaw a „A Million Starts“ vokáljáért felelős, amelytől igazán légies és melankolikussá válik a dal. A hozzá készült videó is ezt a kissé álomszerű érzetet kelti a hallgatóban.
Az “Emergency” egy igazán nyálas dal lett – tetszik, nem tetszik, ez van. Ehhez társul egy elég vérszegény klip is, de sem ejthet csorbát, hogy BSB utóhatás, a dal fülbemászó.
Érdekes kollaboráció még minden esetre a Jes Briedennel közösen énekelt Every Other Way is, mely klipügyileg megintcsak elég gyenge lett, viszont a dal ismét kellemes és lágy tónusú.
Ha már vegyes stílusú albumról beszélünk, akkor nem mehetünk el szó nélkül az “Rose of Jericho” mellett, mely a korábbi albumokhoz hasonlóan vokál nélküli instruentál zene, egész pofás felütésekkel, akárcsak a “Le Nocturne De Lumiere”. Kikapcsolódni kiváló!
*Összegzés:
Az eddigi egyik legpofásabb BT album, amit erősen ajánlok a stílus kedvelőinek. Különlegessége BT profizmusa és zenei géniusza mellett a sok zenei közreműködő és a vegyes stílusok garmadája. Érdekességként megemlíteném még, hogy a “Forget Me” című dal végén hallható gyermeki énekhang nem másé, mint BT lányáé. 🙂
Tracklist:
Disc oneNo.Címíró(k)Hossz
1.”Suddenly“BT, Christian Burns8:052.”The Emergency”BT, Christian Burns, Andrew Bayer10:533.”Every Other Way“BT, Jes11:064.”The Light in Things”BT, Jes10:475.”The Rose of Jericho“BT7:436.”Forget Me”BT, Christian Burns9:37
Disc twoNo.CímÍró(k)Hossz
1.”A Million Stars”BT, Kirsty Hawkshaw, Ulrich Schnauss12:242.”Love Can Kill You”BT5:213.”Always”BT, Rob Dickinson6:124.”Le Nocturne De Lumière”BT11:385.”The Unbreakable”BT, Rob Dickinson10:246.”The Ghost in You“The Psychedelic Furs7:56