Az első Silent Hill élmény egyértelműen az volt, mikor az unokatestvéremmel két éjszaka alatt játszottuk végig a játék franchise második részét, még 2004 őszén. Akkor még nem sokat tudtunk a japán Konami által gondozott univerzumról, de a sorozat egyik emblematikus darabjával sikerült kezdenünk, mely egy életre Silent Hill rajongóvá tett bennünket, hisz saját beteges horrortörténeteink obskúrus körvonalait véltük felfedezni benne. Aztán 2006-ban megjelent a film is, mely részben hajlandó volt némi kompromisszumra – amerikai (valójában kanadai) – feldolgozás lévén. A nagy költségvetésnek hála méltó film lett belőle.
A Silent Hill – Halott Város a játék sorozat első részére épít, melyre csak úgy érdemes hivatkozni, mint eredeti történetre. A játék életútja során ez a cselekményszál még egyszer visszatér majd a harmadik részben , míg az összes többi Silent Hill történet epizód jellegű. Nincs közös pontjuk leszámítva persze magát a várost.
Atmoszféra
A játékok egyik legnagyobb erénye a csavaros történet, az apró fejtörők (melyek leginkább szövegértelmezés jellegűek , pl. az egyik széf számkombinációját is gyerekversből lehetett kinyerni), és a bizarr lények hada. Az i-re a pontot pedig Akira Yamaoka zeneszerző melankolikus dalai és idegtépő zajszerzeményei teszik fel.
A mozihoz a legjobb Yamaoka szerzeményeket sikerült áthozni, így a tracklistjén a Silent Hill játék első négy részének nagy kedvencei csendülnek fel . Örvendetes, hogy a film készítői is ráéreztek a Silent Hill hanganyagának fontosságára a világteremtés során.
A város eredete
Maga a város képének és történetének megálmodása is érdekes, hisz a japán játékkészítők annak idején egy amerikai kisvárost vettek alapul, a máig lakatlan Centralia-t. A 70-es években egy véletlen folytán (amit tűzoltók okoztak) begyulladt a szén a föld alatt, így a levegő mérgező kipárolgásokkal telítődött, az aszfalt összerepedezett és deformálódott, a várost pedig evakuálták, 2002-ben pedig törölték a térképről.
Történet
A Silent Hill fő történet szálát (a játék első részéből – 1999) vitték vászonra több jelentős változtatással. Rose és férje egyre jobban aggódnak adoptált kislányukért. A kilencéves Sharon éjszakánként alva jár és egy Silent Hill nevű helyről gagyog. Mivel a terápiák és a gyógyszerezés sem használt, ezért Rose úgy dönt, hogy odaviszi a lányát, hátha segít megoldani a rejtélyt. Persze a férj ebbe nem megy bele, ezért a tudtán kívül kerekednek fel. Innentől két részre válik a történet. Az apa karaktere adja a valós létsíkon a narratív vonalat, aki a környékről származó Gucci nyomozóval kezdi felgöngyölíteni Silent Hill eredeti történetét.
Eközben Rose és Sharon a Silent Hill alternatív valóságába kerül, ahol egy autóbalesetben elveszítik egymást. A játékokban is nagy volt a hangsúly a több párhuzamos létsík közötti váltásnak. Igaz, ott csak a ködös- és a rémálom univerzum váltotta egymást. A film ezt még megcsavarja, hogy a ködös valóság fölé még berajzolja Sean Bean eredeti valóságát is.
Rose a lánya keresésére indul, akinek alteregója itt-ott állandóan felbukkan és egyre bizarrabb helyekre vezeti a nőt. Már az első lények megjelenésekor feszengeni kezdünk. Inkább keltik szenvedő, megcsonkított, dehumanizált és deformált emberek benyomását,mint a horror filmekből ismert klasszikus, vérengző szörnyekét.
A másik igen nyomasztó sejtés, hogy a város valahogy autonóm, gondolkodó egész, saját törvényekkel és szabályrendszerrel. Ez leginkább az őrület határát súroló metamorfózisok idején érződik ki, mikor mocskos tapétaként feslik le a valóság a rémálom csontvázáról és csak az indusztriális környezet, rozsdás-véres falak, ketrecek maradnak.
Rose utazásai során összetalálkozik az őt követő rendőrnővel és a városban rekedt más lelkekkel is, az eredeti lakosokkal. Itt derül ki, hogy a bányatűz annak idején nem a véletlen műve volt és hogy a város alapítói boszorkányvadászok voltak, leszármazottaik pedig vallási fanatikusokká aljasodtak. Büntetésükként pedig egy rémálom magába zárta őket, melyhez elég sok köze van a főhősnő örökbefogadott kislányának, aki maga is a városhoz tartozik.
A cselekmény során több , klasszikus játékból átemelt elemmel is találkozni, mint pl. a lények reagálása a fényre, a veszély közeledtére recsegő rádió (itt mobil telefon – méghozzá még gombos Nokia!). A legjobb pillanat mégis a térkép memorizálásának jelenete a Kórházban.
Érdekesség: a filmben látható összes lény igazi, valódi, jelmezes szereplő, amely főként a nörszök és Piramisfej megformálása esetében adhat okoz az elismerésre.
Summa
A Silent Hill egy vérbeli játékadaptáció, mely nem volt hajlandó megválni a morbiditástól és brutalitástól az eladhatóság érdekében. Ez kétségtelenül jót tett neki. Az októberi időszak meghatározó darabja. A történet sajátos melankóliája és még a napokkal később is fülünkben csengő dallamok elgondolkodtatóak. Leginkább azon merengünk,hogy hol a határ jó és rossz között? És persze azon, hogy a kiérdemelt bosszú hozhat-e megváltást?
Pontszám: 8/10
Cím: Silent Hill Rendező: Chritophe Gans Forgatókönyvíró: Roger Avary Színész: Randha Mitchell, Sean Bean, Jodelle Ferland Megjelenés: 2006.04.27. Időtartam: 125 perc Műfaj: Horror, Misztikus MPAA-besorolás: R Értékelés: 6.6 Hivatalos URL: https://www.wikiwand.com/en/Silent_Hill_(film)