Mamoru Oshii látomása: Angel’s Egg (1985)

írta Árpád
0 megtekintés

Az Angel’s Egg egy vászonra álmodott álló, mégis mozgó festmény. Kevés olyan anime van, amiről ennyire megoszlanak a vélemények, ha éppen annak tekinthetők a velük kapcsolatos találgatások és mítoszok, ennek egyik ékes példája Mamoru Oshii (Patlabor, Ghost in the shell) 1985-ös szürreális vallási-mitológiai értekezése, melyet azon túl, hogy látunk, leginkább éreznünk kell.

Sokan és sokszor próbálták már megfejteni az Angel’s Egg kódját és épp ezért is különleges az anime, hogy mindenki számára teljesen mást képes mondani, vagy mutatni. A rendező annak idején beismerte, hogy e filmje roppant személyes hangvételű, ám ezen felül sem ő sem a stáb más tagjai nem nyilatkoztak, nem adtak kulcsot a film szimbolikájának megértéséhez a rendező szempontjából, bár azt jó eltenni fejben, hogy Oshii keresztény. Az Angel’s Egg egyszerre szól a hitről, annak elvesztéséről, kereséséről, újbóli megtalálásáról ugyanúgy, mint a felnőtté (lelki és hitvilági szempontból) válásról, lenyűgözően szerteágazó…

Keretek és a nyitány

Maga a történet lassú sodrású és egy kihalt, elhagyatott, leginkább poszt apokaliptikus jegyeket magán hordó világban játszódik. A nyitóképben egy hóka, gyermeki kezet látunk, amint óvó mozdulatokat végez a semmiben, majd ez a kéz egy sötétebb, idősebb kézzé változik, ami pedig olyan mozdulatot tesz mintha valamit össze kívánna zúzni; ökölbe szorul. Metaforaként asszociációk végtelen sorát indíthatja el: egyrészt keretbe foglalja a cselekményt, ám a fizikai történések fölé is emeli a nézőpontot és már lelki áthallása is van: a gyermeki naivitást hogyan váltja fel keserű felnőtt lét; a gyermek és az ifjúság a teremtés és az ártatlanság jelképei (valami, amit meg kell óvni), míg a felnőtt világ igazsága a dominancia, az erő, a pusztítás-, ám a  védelmezés képessége is.

Özönvíz, Isten és a Messisás

A nyitókép után a prológusban egy szürreális képet látunk: az ég vörös, a föld sakktábla mintájú, melyen egy apró árnyék áll, a közelben egy antenna szerű képződményekkel felszerelt, csontvázelemekkel is rendelkező szerkezet lóg be a képbe, az égből pedig egy hatalmas szemgolyó szerű képződmény ereszkedik alá, melynek felületén leginkább ókori görög stílusú szobrok sorakoznak, a kezük imádkozó tartásban, többnek a feje körül glóriaszerű képződmény, a mellkasukba ágyazódva pedig leginkább irreálisan nagy tojásokra emlékeztető tárgyak láthatóak.

Egybe leírva is kegyetlen hosszú, pedig csak egy egy perces jelent látványvilágát vázoltuk fel. Az itt látható szimbolikának is ezeregy értelmezése van: amit látunk, az maga az Isten megtestesülése (a mindent látó szem), esetleg a szentlélek, megint mások szerint ez egy allegórikus pszeudo bárka – mivel a történetben később rengeteg szó lesz az özönvízről.

Vágás. Végre közelről is megpillanthatjuk a film egyik főszereplőjét, az ismeretlen katonát(?), aki megjelenésében leginkább a Messiásra hasonlít, mivel a vállán ismeretlen rendeltetésű, de erőteljesen kereszt formájú fegyvert tart, miközben az alászálló képződményt nézi nyugodt, beletörődő arckifejezéssel.

Város, gyermek és a tojás

A történet igazi szálán már egy teljesen más, sokkal komorabb miliőben találjuk magunk, ahol egy kislány ébredezik – láthatóan a távolban leszállott képződmény által keltett zaj foszlányai ébresztik fel. Ami érdekes ezzel a jelenettel kapcsolatban, hogy a miközben lelép az ágyról és elindul az ablak (?) irányába a háttérben egy régi típusú planetárium (orrery) szerkezet töredékei hevernek a padlón, ami az anyagon és a fizikai világon túli tapasztalásokat reprezentálják, egyszersmind elhagyjuk a párhuzamos logikát, a lélek szintjére helyeződik át a történet.

A lány ezután a fekhelyén hagyott, emberfej méretű tojást a ruhája alá rejti és így teljesen olyan pózt vesz fel, mintha várandós lenne, ami megint csak többféleképp értelmezhető, mivelhogy a tojás egyrészt az újjászületés és a termékenység szimbóluma a keresztény mitológiában (húsvéti tojás), másrészt valami olyan ami életet, hordoz, törékeny dolog, gondoskodás, gyengédség nélkül értelmetlen, ki kell költeni – a testen kívüli örökítéssel áll párhuzamban. Így indul végtelennek tűnő körútjára a kihalt városba.

Szimbólumok sokasága, interpretációk végtelene

Nem célom ezzel a poszttal, hogy végigjárjam az Angel’s Egg miden jelentének szimbolikáját, mert erről egy könyvet is meg tudnék tölteni és már mások is próbálták értelmezni a művet, bár még így is a mezei animékkel szemben ezt a elemezték legkevesebbszer, függetlenül a korától, ami nem véletlen – iszonyatosan szerteágazó és művészi. Személy szerint csak még egy szimbolikus jelentet tartok fontosnak (mivel erről a jelentről nem esett szó más elemzésekben): amikor a falba vésett nagy fa előtt látjuk a férfit, az akkori monológ egyik lehetséges történelmi vonatkozását emelném ki:

Valahol láttam már egy ilyen fát… …Az égbolton felhők suhantak, melyek hangot adtak ki mozgás közben. A koromsötét látóhatár egyre csak hömpölygött. És egy gigászi fa nőtt ki belőle, mely elszívott minden életet a földből. Lüktető ágai úgy nyújtózkodtak, mintha megragadnának valamit.

A leírásból számomra a Japánra ledobott atomtámadásról beszél a Megváltói jegyekkel rendelkező férfi (hisz a keresztjén túl mindkét kezén kötést visel, mintha a stigmákat fedné el vele).

De mi van az Angyal Tojásban?

Ezt mindenkinek magának kell eldöntenie, annyi bizonyos, hogy az Angel’s Egg az egyik legtöbbet adó animációs mű – ami az értelmezések és a szimbólumok számát illeti – vászonra és képernyőre való tömény (képző)művészet, mely megidézi Noé bárkájának történetét, mint vezérszálat, mégis fő konfliktusa a kislány és a katona találkozásából származik, ahogy a megoldás is.

Zene: andalító, kórusénekek és zongoraetűdök jellemzik számos más hangszerrel együtt, kissé szferikus, vallási hatást keltve.

Hangok: a hangeffektusok nagyon erősek, nagyon szépek, megöltik a jeleneteket élettel.

Szinkron: a cselekményből adódóan keveset beszélnek a szereplők, viszont a hangszínük kellemes.

Grafika: Yoshitaka Amano ( Yoshitaka Amano festményei és munkái az Artsy-n) munkáját dicséri a szürreális képi világ, művészies, gyönyörű rajzok és festmények egész sora. A mű alapvetően sötét tónusokkal operál, a városi jelenet szinte csak hideg színekben pompázik leszámítva a két szereplőt és az operaház homlokzatának szivárványszín ólomüvegét.

Hangulat: Bizarr, de nem kicsit. Ezt a filmet nem buliból hazaérve fogod nézni és nem is egy verőfényes vasárnap délelőttön, hanem inkább a most eljövő őszi időszak kedvez neki igazán. Társaságnak ne kérj fel senkit, mert ez az anime egészen személyes élmény, így még a stáblista alatt is igényled majd a gondolkodást, sőt még utána is.

Megnézhető-e újra: Talán öt olyan művet találtam eddig az animék népes táborából, amire azt tudom mondani, hogy igen, ezek kortalan darabok és bármikor elő lehet venni újra, sőt tudják azt is, amire csak igen kevés mozgóképes alkotás képes: együtt nő és fejlődik a nézővel, minden újranézés alkalmával mást és mást mutat meg magából és mindig finomabban értelmezi a néző.

VIDEO ITT: Bizony, azonnal nézheted itt is angol felirattal, vagy elmehetsz az AnimeAddicts-ra letölteni HD minőségben, magyar felirattal!

Vélemény:

Az a film, ami megérdemli, hogy legalább egyszer megnézd, mert a maga nemében olyan klasszikus darab, mint Kurosawa Hét szamurája.

Pontszám: 8 / 10

Cím: Tenshi no Tamago
Rendező: Oshii Mamoru
Forgatókönyvíró: Oshii Mamoru
Színész: Hyoudou Mako, Nezu Jinpachi
Megjelenés: 1985.12.22.
Időtartam: 71 perc
Műfaj: Anime, Dráma, 
MPAA-besorolás: PG-13
Értékelés: 7.4
Hivatalos URL: http://myanimelist.net/anime/885/Tenshi_no_Tamago

0 hozzászólás

balaaz 2014.09.01. - 23:39

Azért bőven vannak megosztó véleményeket szülő animék a szélsőségesebb alkotások között – ezen kívül vagy ennél is inkább. De ha már itt tartunk hangsúlyozzuk, hogy többen tartják ezt unalmas, pozőr, üres, összedobált semminek. Mondjuk én nem velük értek egyet, hanem inkább veled: szerintem is érdemes volt látni és jóra értékeltem, ha túl lassú folyású is. Persze nagyon-nagyon rég láttam, így szinte semmire sem emlékszem belőle. Az viszont biztos, hogy miután megnéztem akkor páromat is beültettem elé, hogy nézze velem végig és ízibe meg is beszéltük hogy akkor szoszi van. Szóval én javasolnám a társas megtekintést inkább, ami megbeszélésre, közös értelmezésre ad lehetőséget.

Amúgy jól rémlik, hogy összesen csak pár mondatnyi szöveg van benne? Vagy csak az elején nem szólalnak meg sokáig? Már nem emlékszem.

Oshii és az ő látomásai… Igen. Sok volt neki. Jók. És szerencsére némileg többféleképp is, nem csak mindig ugyanúgy, ugyanazt, nem rókabőrként. Talán ezt emelik ki tőle legellentmondásosabbként, holott a 2009-es Musashi, a 2006-os Tachiguishi, a 89-90-es Gosenzosama esetenként még megdöbbentőbbek – de másként, más eszközökkel, más tálalásban, más struktúrában. A legnépszerűbb, legelismertebb 95-ös GitS filmje mellett meg sajnos meg szoktak feledkezni a 84-es Beautiful Dreamerről, ami szintén egy kitűnő és értékes közönségfilm.

Szabó Árpád 2014.09.03. - 06:53

Sok beszédnek sok az alja, így hát Oshii is spórolt a szöveggel, valóban ne sok van benne, a kislány talán ha négyszer megkérdezi, hogy “Dare? (Ki vagy?)” +3 random mondat, míg a katonának kicsivel több jutott.
Az egyszemélyes megtekintésen túl, akkor javítok: csak olyannal jó ezt megnézni, aki nem csattan fel húsz perc után “hogy na jó van, de mikor jön már Carmen Electra bikiniben?”. 🙂
Köszönöm, hogy felhívtad a figyelmet Oshii többi alkotására is, egyelőre még a magyar klasszikus filmek sorozattal küzdök (legszívesebben már most eret vágnék, a sok vidám filmtől, mint pl. a Sátántangó – egyszer Uram és soha többé!) de után felveszem mindent a listára és majd megy a feedback a blogon keresztül.

balaaz 2014.09.03. - 18:09

No igen, a magyar filmművészet hírhedt az érvágós filmkészítésről…
Egyébként csak én nem látom a like-gombot vagy eldugtad? 🙂

Szabó Árpád 2014.09.03. - 19:23

Állandóan szerencsétlenkedek itt az oldallal ilyen technikai megfontolásokból, így történt ez is, hogy a WP like gombját lerejtettem, mivel túl sok helyet foglalt és sokat kellett pörgetni a komment mezőig 🙂

Péter 2014.09.24. - 21:14

Anno én dobtam rá egy 8 pontot. Azt mondjuk tudni kell, hogy úgy az első 10-15 animém között volt, és akkor még nem nagyon láttam ehhez hasonlót, viszont egy órában akkor elszórakoztatott. Elsősorban persze a szürreális látványvilág fogott meg benne, és a szokatlanul elvont stílusa. Más téma, hogy ha most nézném meg, sanszosan már nem menne 6, nagyon max 7 pont fölé.

Igazából itt tényleg meg tudom érteni azokat, akik akár 3-4 pontot adnak csak rá, mert a végtelenül egyoldalú szimbolika miatt, könnyen érezheti úgy az ember, hogy csak hülyére akarják venni. Ez a mozi valahol tényleg nem szólt másról, mint a kereszténység mellett ágálásról, ami persze nem véletlen, hisz Oshii ugye pont annak hatására csinálta ezt az animét, hogy áttért.

Szabó Árpád 2014.09.28. - 19:54

Hozzád hasonlóan én is az első animéim között láttam még nagyon régen (elég alacsony minőségben), akkor meghatározó hatása volt, mert éppen csak belecsöppentem az elvontabb animációs alkotások világába – a nemzetközi vizeket sem nagyon figyeltem. Akkor nagyon nyomasztó volt és sokat mantráztam rajta, hogy akkor most hogy is van ez. Jóval később – habár nekem semmi érzékem a pontozáshoz – már én is valamennyivel egyszerűbbnek érzem, gondolom ez a rengeteg megevett egyéb anime miatt is van, mert időközben találkoztunk azért pár egészen furcsa darabbal.
Úgy, hogy ma már ismerem én a párhuzamról a kereszténység és Oshii között, felfoghatom az Angels Egget, mint egy páratlan fan made animációt a rendező részéről. Egy biztos, az arra fogékonyak esetében nyitogatni fogja a koponyát mélyebb gondolatok kapcsán.

dohi 2017.02.11. - 01:29

Szerintem az egész történet az atombomba ledobását akarja ábrázolni. Az elején lévő zuhanó tojások is a bombák szimbólumai. A katona és a kereszt, a katonák bűnét mutatja, akik ledobták. A kislány és a tojás talán az új kezdet, a túlélők és a tragédiából történő feltámadás. A kórus pedig a halottakért szól…

Árpád 2017.02.13. - 10:57

Nagyon sok fajta értelmezése van a műnek, de abban egységesek – és ezt a rendező maga is világossá tette -, hogy saját hitének megélése okán készítette. Egész pontosan az áttérésének állít vele emléket. Az atombomba szimbolikája valóban megjelenik a nagy fa alakjában az anime végén, de sajnos zuhanó tojásokra nem emlékszem belőle. És így belenézve újra még most sem világos mire gondoltál.

Ez is érdekes lehet

%d bloggers like this: