Kill la Kill (2013) Bögyös-segges, vagány vizuális orgia!!!

írta Árpád
0 megtekintés

A 2013-as évet a Shingeki no Kyojin nyerte az újoncok tekintetében, hisz egy történetileg izgalmas, komor, szemkápráztató anime sorozatot kaptunk. Ám a Kill la Kill ledér iskolai uniformisba préselt diáklányainak gigászi háborúja még csak most kezdődik, és úgy tűnik, a maga kategóriájában (perverz, komolytalan, buja, komikus, őrült, vagány vonalon) letesz egyet, s mást az asztalra! Már régen vártunk egy ilyen animét, ahol a bevillanó képek és géppuskaként ropogó párbeszédek egymást túllicitálva okoznak epilepsziás rohamot a nézőnek. 

A Kill la kill alapkoncepciója

Az elődök közül leginkább a FLCL-re hasonlít: adott így túlexponált világ, ahol a Honnouji Akadémia (melynek iskolai óráin valahogy mindig téma a náci Németország és Hitler) épülete magasodik, baljós árnyékot vetve  az alatta elterülő városra. Az Akadémia vezetősége, a diáktanács és az elit diákrendőrség (beillik egy újraértelmezett Waffen SS-nek) egy embernek felel, ez pedig nem más, mint a rettegve-csodált vezető, Kiryuin Satsuki, a már csak megjelenésével tiszteletet parancsoló, kemény tekintetű vezető, kinek célja, hogy uralja az emberi véglények által lakott várost. Ennek biztos eszközeként ún. Goku egyenruhákat adományoz csicskásainak, akiket rettenetes erővel ruház fel az outfit. Eddig elég őrülten hangzik? Pedig még egy csöcs sem lendült magasba…

A Kill la kill konfrontációja

Az ultimate gonosz mellé dukál egy kihívó nemzeti hős is, aki ráadásul nem erről a vidékről való: igen, ő Matoi Ryuuko, a CSE-RE-DI-ÁK, csupa nagybetűvel! Apja Matoi Isshin eltűnt/meghalt és lánya Ryuuko azért érkezett, hogy megtalálja apja gyilkosát és bosszút álljon érte, ám kezdetben esélye sincs a mágikus egyenruhákba bújtatott iskolai hadsereg ellen, míg egyszer csak rá nem lel az apja hagyatékára, egy kamui osztályú egyenruhára, Senketsu-ra, melyet vérével táplálva életre kelthet, cserébe az minden képzeletet felülmúló erővel ruházza fel. Harcában segítségére van még a tökkel ütött kawai lányka Mako és családja (élén a perverz Papussal), akik befogadják Ryuuko-t, illetve ripacs tanára is, aki a legváratlanabb pillanatokban szabadul meg ruháitól és válik szenior megrontóvá. Elvitathatatlan, hogy Kiryuin Statsuki-nak valami köze lehet Isshinn halálához, ezért ő kerül a Ryuuko célkeresztjébe, mint első számú gyanúsított.

A Kill la kill hangulata

Aki belekezd a 2013-as őszi anime szezon favoritjába, az búcsút inthet a hosszas párbeszédeknek és lassan pásztázó kamerának: itt minden pillanat eseményekkel és akciókkal van teleszórva, villódzó fényekkel és már a józanész határát súroló harcokkal. Fontos eleme még a helyzetkomikum és abszolút humor jól egybe foglalva a sorozat alapkoncepcióját: saját magát sem veszi túl komolyan. Ettől válik kegyetlenül lazává, perverzé és látványossá is.

 

Csöcs keringő

A Kill la kill le sem tagadhatná az általa képviselt ecchi vonalat, bár a történet szempontjából igyekeztek megalapozni a lépten-nyomon kitüremkedő, hol lágyan ringatózó, hol pedig keményen csapódó csöcsök látványát: a két különleges iskolai egyenruha, melyet a főszereplők viselnek a magical girl szintű átváltozás után a viselőjük gátlástalanságából nyeri az erejét. A szemérem eleve hátrány a harcok során – kétségtelenül jó hír ez nekünk nézőknek. Ezt már csak tetézi a hímnemű iskolatársak rendszeresen jelentkező orrvérzése igazolva a kitárulkozó látványt.

Kill la Kill összegzés

A Kill la kill érdekes iskolapéldája a jól ötvözött shounen, ecchi és magical girl formátumnak. Ennek köszönhetően lengén öltözött amazonok már-már eposzi szintű harcát kapjuk eredményül egy kegyetlenül gyorsan sodródó történetben. Zeneileg nem nyújt maradandót, mindinkább szinkronhang ügyileg: remekül eltalálták a két főszereplő egyéniségéhez leginkább passzoló japán hangot, mely jókorát dob a hangulaton. A képi ábrázolás sikeresen reformálja meg a 2000-es évek japán anime sorozatainak ábrázolásmódját és látványvilágát, mely során sűrűn-sűrűn kikacsint az alapját adó képregényekre is – túlszínezett, skiccszerű állóképek hatékony alkalmazásával. Az animáció fél úton van a darabos és az extra élethű között: leginkább azért nem lehet átlagolni, mert annyira gyors a váltás, és a kameramozgás, perspektívaváltás, hogy sehol sem érezzük a takarékoskodást művészi szempontból.

Jelen kedvcsináló írásakor a negyedik résznél tartunk a tervezett tizenkettőből és még nem történt jelentős minőségbéli visszaesés, úgy, mint annak idején a pl. a K esetében.

Öt csöcs az ötből!

Bölcsességek bölcsessége!

0 hozzászólás

Pitbull 2013.11.22. - 10:57

Nekem nem az FLCL, hanem inkább a Panty & Stocking jutott eszembe a Kill la Kill-ről, meg a Dead Leaves is szerintem nagyon hasonló. Azért is tetszik igazán ez a sorozat, mert míg a Dead Leaves csak 40 perc és a P&S már túlságosan szex- és fekália-központú, ez igazán jól megtalálta a saját helyet úgy, hogy semmiben se essen át a ló túloldalára. Számomra akár az év legjobbja is lehet.

Árpád 2013.11.22. - 13:56

A Dead Leaves-ről hallottam már és itt lenne az ideje pótolni is (talán a hétvégén), míg a Panty & Stocking-ról nem, de utána fogok járni.
Valóban jól el van találva. A pörgés meg függővé teszi a nézőt – remélhetőleg majd inkább ezt másolja a többi stúdió, mint a vég nélküli állóképekkel történő egy helyben totyogó történeteket. 🙂 / Lehet hogy legjobb lesz, de ki tudja mi lesz még a télen 🙂

Ez is érdekes lehet

%d bloggers like this: