New Age – a mindenkihez elérő spiritualizmus (1. rész)

írta Árpád
0 megtekintés
Figyelem! A bejegyzést több, mint egy éve publikálták, ezért annak tartalma elavult vagy irreleváns lehet.

A New Age a válasz a mai modern társadalom kudarcára, mely hasztalan igyekezett akár a tudomány, politika és világvallások útján egységesíteni az emberiséget, reményt adni számára és szavatolni fejlődését? Mi is tulajdonképpen New Age eszméje, miként jött létre és honnan táplálkozik? Egyáltalán mi is a New Age és mik a jellegzetességei? A teljes kép megismeréséhez és legalább részben történő megértéséhez át kell tekinteni teljes történetét, fejlődését és jelenlegi helyzetét.

1. Bevezető: Mi a New Age?

A New Age tulajdonképpen egy sokszínű, szinkretikus vallási áramlat, mely rengeteg más vallásból, okkultizmusból és spirituális tanításból illetve hiedelmekből táplálkozik, vesz át bizonyos részeket és technikákat, melynek hatására nagyon nehezen keretbe foglalható hitrendszert és vallási ideológiát teremt meg. A mozgalom nem tekinthető egyháznak, sem pedig szektának, mivel nem rendelkezik sem szabályrendszerrel sem egyéb doktrínákkal, melyek a fentebbiek alapvető jellemzője. A New Age elnevezés az Új Korra utal, vagyis a Vízöntő Korára, amely a Halak Korát követi. (A Föld saját tengelye körüli forgása során a bolygó precessziós mozgásának hatására vándorol az ún. tavaszpont a zodiákus jegyeiben. Ennek a precessziónak a periódusidejét 2100 és 2500 év közé teszik.)

A New Age mozgalom megállapítása szerint (nincs teljes egyetértés) az Új Kor kezdete az 1960-as évekre tehető, ámbár vannak akik a 2000-es évek elejére dotálják az új csillagképbe történő átállást. Az analógia szerint mivel a Halakkal azonosítják a kereszténységet, ezért az ezt megelőző időszakot Jézussal és a keresztény hittel kapcsolják össze, mely hatása leáldozóban van, amikor is átlépünk a Vízöntő korába. Sokan ezt egy újfajta tudatállapot megszületésének, egy evolúciós kvantumugrásnak is nevezik, melyben az emberi faj fejlődése fordulóponthoz érkezik és látványosan felgyorsul.

A főként a gnoszticizmusra (az egyén által tapasztalat útján megismert tudás általi megvilágosodás) és a monizmusra (az egység elve: minden egy) támaszkodó New Age igyekszik szinkronizálni és közös nevezőre hozni a vallást és a tudományt, mindezek mellett a tudatosságra tanítja követőit. Ismeretes a panteista világszemlélete is, miszerint minden Isten, mindenben ott lakozik, mint egy egységes, mindent átható személytelen erő, így elveti a keresztény Isten fogalmát, akárcsak a dualista megállapításokat pl. jó és rossz. Ennek a meggyőződésnek az alapja az is, hogy az ember képes önmaga megváltására a felsőbbrendű tudás által, melyet bizonyos technikák gyakorlásával érhet el: pl. jóga, reiki, meditáció,ezoterika, alkímia, asztornómia stb.

2. Alapjai és fejlődése: Honnan és hogyan jutunk el a mai New Age-hez?

Helena Petrovna Blavatsky

A New Age filozófiája vegyes képet mutat, de alapját az 1875-ben Helena Blavatsky által alapított Teozófia Társulat alaptörekvése adja. Blavatsky bejárta az egész világot és tanulmányozta a különböző vallási irányzatokat és okkult tanokat. Az általa meghatározott teozófia főként a buddhizmus és a hinduizmus csapásvonalán halad, de eszmerendszerébe több más kisebb vallást is beépített. Vélekedése szerint tulajdonképpen minden vallás azonos irányelvet vall, ha megszabadítjuk a földrajzi tagoltság és a társadalmi benyomások rétegeitől mely az idők folyamán rakódott rájuk. „A teozófia úgy tartja, hogy ez a bölcsesség végtelen, ezért kimeríthetetlen, így az ember számára közvetlenül nem hozzáférhető, de az extázis állapotában a spirituális tudat képes felfogni.“

A filozófiájának főbb törekvései:
1. “Létrehozni az Emberiség Egyetemes Testvériségének magját, ahol nincs megkülönböztetés fajok, hitek, kasztok vagy bőrszín alapján.
2. “Elősegíteni az összehasonlító vallástudomány, a filozófia és a tudomány tanulmányozását.
3. “Kutatni a Természet megmagyarázatlan törvényeit és az emberben rejlő képességeket.

Ez tekinthető a New Age csírájának.

A XX. század első évtizedekben a teozófia jelentős hatást gyakorolt azokra az elsősorban felső osztályi rétegekre, akik számára a kereszténység hagyományos formái túlságosan korlátozottak voltak, ám ugyanakkor nemtetszéssel fogadták a kor materialista világnézetét.

A Blavatsky pecsétjének interpretációja

Az irányelvek áttekintése után jól látható, hogy már Blavatsky is foglalkozik a vallások egyetemességével és összemosásával, az abszolút igazság keresésével, ez köszön vissza a médium személyes pecsétjéről is. Darwin akkor még újnak és felháborítónak számító Evolúciós elmélete is rányomta a maga bélyegét: Blavatsky feltételezi az állandó spirituális evolúciót, mely során az ember képes felemelkedni a titkos tanítások által. Egy Új Genezist vizionált. Ugyanakkor értekezett még az ember feletti emberi fajról, Atlantiszról és az elfeledett tudásról is. Az általa bemutatott elméletek és új fogalmak bevezetése kihatott a politikára is, így egyrészt az ő tanaiból táplálkozott a későbbi német nemzetiszocializmus is.

2.1 A teozófia vadhajtásai: Alister Crowley és a III. Birodalom esete az okkultizmussal

Alister Crowley

Míg a Blavatsky által vezetett Teozófiai Társulatának nem voltak világuralmi törekvései, vagy egyáltalán erőszakos megnyilvánulásai, az ő tanaikat felhasználó személyeknek már annál inkább. Itt főként Alister „Fenevad“ Crowley és titkos társasága (páholya), az Arany Hajnal enyhén szólva is sátánista vonatkozásaira gondolunk. Crowley társasága a teozófia alapjaira egy csomó más, mágikus rituálékkal és misztikus okkultizmusból sarjadzó technikát és eszmerendszert dolgozott ki, ami Blavatsky ellentétpárjává tette. Míg Blavatsky-ék főként a keleti tanokat tartották szem előtt, addig Crowley a nyugati okkultizmus tradícióit ötvözte: számmisztika, héber kaballisztika, rituális mágia, asztrológia. A „Fenevad“ bűnlajstroma vég nélküli és akkortájt mindenki rettegett tőle, az Arany Hajnal megtagadta nagymesteri kinevezését is közismert devianciája miatt, később pedig ki is tagadták. Kinyilatkoztatásai között már akkor szerepel a koncepció, miszerint az ember csupán saját magának tartozik számadással és azt teheti ami jólesik neki, nem ismeri el Istent mindenhatónak, ezzel az egyént az Isten fölé helyezi.

A Thule-Társaság jelképe

Habár maga Crowley nem támogatta a nácizmust és annak dogmatikus uralkodó rendszerét, mégis Blavatsky teozófiája mellett az ő tanai is kihatással voltak a III. Birodalom eszmerendszerére. Ha csupán úgy tekintünk Hitlerre és „munkásságára“, mint egy beteg elme hatalmának kiteljesedésére, nem hagyhatjuk figyelmen kívül a történelmi tényeket, hogy az akkori érában igenis nagy fokú érdeklődés övezete az okkultizmust: példaként hozható fel a Thule Társaság és az annak elitjét képező Vril Társaság létrejötte, majd azok beolvasztása a Waffen-SS okkult tudományokkal foglalkozó részlegébe. Az SS (bizonyíthatóan) különböző kutatásokat folytott a fajelmélet legitimalizálására, ide sorolható kutató pl. Adolf Eichmann is. Mindezen túlmenően lázasan keresték még Longinusz-lándzsáját és a Szent Grált is, tibeti expedíciót indítottak a fajelméleti kutatások részeként, megfordultak az Antarktisz-on is, illetve Dél-Amerikában a kristálykoponyák titkát kutatva. Nem mellékesen repülő csészealj típusú, új katonai repülőgépeket fejlesztettek, új hajtőmű prototípusokon dolgoztak, genetikai kísérletekbe fogtak az árja faj evolúciójának kutatása céljából és így tovább. A leírottak igen vadnak hatnak, hisz a történelem lapjairól csupán egy karizmatikus vezető eltévelyedett ideái tekintenek vissza ránk, másrészt nem lehet figyelmen kívül hagyni a III. Birodalom legismertebb jelképét a horogkeresztet, mely erősen spiritiszta szimbólum és elméletben nem lehetne helye egy józan diktatúrában.

Szvasztika ábrázolások

A szvasztikának nevezett jel, a horogkereszt az emberi történelem során többször megjelenik, akár a hinduizmusban, buddhizmusban, az ősi keltáknál, görögöknél, sőt még magyar megfelelője is ismert „tekerőlevél“ néven. „Európában Heinrich Schliemann archeológiai munkássága révén vált ismertté, aki az általa feltételezett Trója romjai között fedezte fel a jelet, és az ősi indoeurópai (árja) bevándorlókkal hozta kapcsolatba. A korai német népi nacionalista mozgalmak számára az árja eredet szimbólumává vált; Alfred Rosenberg és más teoretikusok hatására a nordikus felsőbbrendű faj koncepciójával hozták kapcsolatba.“
Általánosságban véve a hatalom és a jószerencse jelképe, mindezek mellett keleten főként a Nap – Napkerék, az éltető erő szimbóluma.

Midőn áttekintettük a III. Birodalommal kapcsolatos vélt és valós tényeket kiviláglik, hogy a közös gyökerekkel rendelkező tanokat és ideológiákat használtak fel a német társadalmat alapjaiban átformáló szellemiség terjesztése során. Egyesek odáig merészkednek, miszerint Adolf Hitler karizmatikusságának kulcsa a keleti, főként az indiai szuggesztív technikákra vezethető vissza, melyet akár el is sajátíthatott és alkalmazott tömegpszichózis formájában. Gondoljunk csak a mai guruk és követőik minden feltételességet nélkülöző kapcsolatára, persze mindezt megtámogatták erőteljes katonai jelenléttel is, amely által az intellektuálisan elfojtott, érzelmileg kiszolgáltatott állapotot érhettek el, megterítve az asztalt a manipulációhoz.

2.2 A következő megálló: Amerika és a hippimozgalom

“Wandervögel Jugendgruppe”

A New Age Blavatsky teozófiája nyomán (kihagyva, de nem figyelmen kívül hagyva az egyéb okkult törekvéseket) következő felbukkanása, akkor már ezen az elnevezésen az 60-as és 70-es évek Amerikájában történik. A hippimozgalom eredetét egészen a század elejei német Wandervögel ifjúsági mozgalomig lehet visszavezetni, illetve még rokonságot ápol a korai XX. század más európai mozgalmaival, mint pl. a Fábiánusokkal és a bohémekkel. A Wandervogel szerveződés keretén belül jelenik meg először a „vissza a természethez“ alapelv, az egészséges életmód, az estleges ősi vallások és az elődök felé fordulás és a szembemenés az aktuális kultúra főáramával, illetve a közösségi események szervezése. (pl táborozás). Itt is jelen volt már a közösségi éneklés, zenélés és a kreatív, innovatív öltözködés divatja. Még ebben az időben több egyetem közelíti saját ifjúsági tagozatait a Wandervögel elveinek irányába, így még Japánba is eljut a mozgalom által hirdetett életmód. Ezen német ifjúsági mozgalmat (mely addigra több alágazatra bomlott) 1933-ban beszüntetik, sok más hasonszőrű egyéb mozgalommal együtt és integrálják a náci propagandista ifjúsági rendszerbe. A II. Világháború után újraszerveződik a mozgalom is.

A század első felében Amerikába áttelepülő németek hordozzák a Wandervogel eszméjét, mely gyökeret ver a társadalomban, már csak azáltal is, hogy a letelepülők természetes ételeket árusító kereskedéseket nyitnak. Migrációjuk fő gyújtópontja a Dél-Kalifornia lett, ahol már csak az enyhe klíma jellege miatt is lehetőség adódott az „alternatív“ élettér kialakítására.

A hippi mozgalom előfutáraként azonosított beat generáció, vagyis a beatnik-ek törekvései nyomán létrejön a San Francisco-i Reneszánsz (főként irodalmi alapú megmozdulás, melyet egy új szociális szenzibilitás hat át, de ugyanúgy érvényesül a vizuális, előadói és más művészeteken keresztül is ) , amely mintegy meg is ágyaz az azt soron követő „virággyerek“ korszaknak. Az átalakulás egyértelműen az azt formáló fiatalok által jön létre, akik más tudatállapotok elérését tűzik ki célul, ebben nagy segítségre van az akkor még legális LSD használata. Vélekedésük szerint az egész társadalom átformálható lenne, ha az egyének zöme az LSD segítségével megélhetné a pszichedelikus tudatállapotot. Ekkora tehetőek az ún. Acid Test-ek, amikor ingyenesen látták el a fesztiválok résztvevőit pszichedelikus drogokkal.

Egy másik szálon folyamatosan zajlik a Vietnami Háború, mely egyre inkább eldurvulni látszik és mindinkább rezignált légkörrel hatja át a békére és jólétre vágyó fiatalokat. Az átvedlő beatnik-kekből létrejön a hippimozgalom, amely a ma ismert New Age alapjegyeit hordozza. A 60-as években létrejönnek az első közösségi kommunák, tagjai fellázadnak a társadalmi doktrínák ellen, kiállnak a relaxációs kábítószerek fogyasztása, az egészséges életmód és az erőszakmentesség mellett. Háború elleni tüntetéseket és megmozdulásokat szerveznek. Jellegzetes, maguk által készített ruhákat öltenek (főként sárga és vörös színűeket – megfigyelhető a rokonság a indiai/hindu és buddhista viselettel), illetve átveszik a keleti vallási tanokat, különös tekintettel a hinduizmusra és a buddhizmusra, melyek gyakorlását a meditációban és jógában, kántálásban látják. Mindezek mellett a „békében a természettel“ hitet vallják és az általános szeretet érzését minden és mindenki irányába. Ez a mozgalom gerjeszti a szexuális forradalmat is, melyben a hagyományos monogám kapcsolatokat felváltja illetve kiegészíti az addig tabunak számító egyéb módok feltárása és a kísérletezés, mint a homoszexualitás vagy az orgiák stb.

Summer of Love

A média folyamatos tudósításai nyomán egyre nagyobb népszerűségre szert téve elérkezünk a legnagyobb hippi eseményekig, mint amilyen a Szerelem Nyara (1967), vagy a Woodstcok Fesztivál (1969). A hippi divatot a populáris kultúra átemelte a hétköznapokba, így egyrészt elfogadott norma lett a fiatalok körében, másrészt csorbul egyedi, lázadó jellege. A hippi korszak csúcspontja az Altamont Zenei Fesztivál (1969), melyen 300 000 ember vesz részt. A koncerten megkéselnek egy 18 éves lányt, illetve még négyen vesztik életüket véletlen balesetekben, ugyanakkor négy szülés is végbemegy az eseményen. A amerikai közvéleményt sokkolják a hírek és egyre inkább elkezd degradálódni a hippi mozgalom, elveszítve népszerűségét és támogatottságát. Ugyanígy a Charles Manson gyilkosságok is aláássák a már így is megtépázott reputációjukat. A 70-es évektől kezdve pedig lassan de biztosan széthullik a mozgalom, hisz egyrészt kiöregedik az eredeti hippi generáció, másrészt pedig rengeteg más, új mozgalom és irányzat jön létre így szegregálva a rajongótáborokat. A hippik és világnézetük persze megmaradt örökségként és áthagyományozódott a következő generációk fiataljaira és világnézetük részévé válik.

Az éra meghatározó filmművészeti alkotása a Hair című musical, amely rengeteg országba viszi el a hippi életszemléletet.

2.3 Érkezés a jelen kori New Age-hez

A New Age eszmék, mint láthattuk, a történelem folyamán az utolsó évszázadban ilyen vagy olyan formában de jelen voltak a társadalom különböző rétegeiben. Az ezredfordulóhoz közeledve egyre inkább kiüresedni látszott a társadalom teljes egésze. A növekvő globalizmus és kapitalizmus nem teljesítették ígéreteiket, nem hoztak élhetőbb hétköznapokat, ugyanígy a történelmi egyházak hatása is és befolyása az általános gondolkodásra gyengülő tendenciát mutat. A technológia forradalom ,mint a számítógép, mobiltelefon és az internet az információ áramlásának felgyorsulását idézte elő, mely következményeként egyre több, változatosabb tudás földrajzilag egyre több helyre és egyre több társadalmi réteghez ér el. Az információs evolúció korában, ahol az utóbbi tíz évben gombamód szaporodtak el a háztartásokban a kommunikációs eszközök, így a hagyományos tömegtájékoztatás eszközei pedig (tv és rádió) eleve sikertelenségre vannak ítélve. Az egyén már nem hajlandó gondolkodás nélkül befogadni az információkat, ugyanakkor a technikai vívmányok révén lehetőség adódik, hogy kommentálják a híreket és történéseket, sőt ahhoz is teret biztosítanak, hogy saját nézeteiket, látásmódjukat megosszák másokkal. A globális információs hálózat révén gigantikus méretekben kommunikáló generációk egész sora jön létre. Az egyén a központ, a fő mozgatórugó, illetve az egyének csoportosulásai. Jó példa erre a népszerűségének aranykorát élő közösségi hálózat, a Facebook esete.

A New Age tanítások mindinkább vegyülnek és vesznek fel új elemeket, illetve egész széles körben érnek el felhasználóikhoz.

Ez is érdekes lehet