Akkor most ez az új Twitter? – teszik fel sokan a kérdést, lévén, hogy a Mastodon hálózat akkor került újra rivaldafénybe, mikor is Elon Musk (az újdonsült wannabe techJézus milliárdos) felvásárolta a kék madaras céget (október 27-én vette át a vezetését) és ellentmondásos döntéseit követően brutális létszámleépítésbe kezdett. Többet a témáról itt: Telex: Elon Musk 44 milliárd dolláros ámokfutásba kezdett a Twitteren
A válasz nem egyértelmű, hisz a Mastodon ha úgy tekintünk rá, mint közösségi média platformra bír a Twitter jellegzetességeivel:
- felhasználók követik egymást
- korlátozott hosszúságú (500 karakter) szöveges bejegyzéseket lehet rajta közölni
- hashtageket használ a témák jelölésére
- a bejegyzésekre lehet válaszolni
- a bejegyzéseket kedvencek lehet jelölni
- a bejegyzéseket elérését lehet növelni újra osztással (megtolással)
- némíthatók kifejezések vagy felhasználók
- listákat lehet készíteni rajta
És ahogy érvelni szokás:
„Ha valami úgy totyog, mint egy kacsa, úgy hápog, mint egy kacsa és úgy néz ki, mint egy kacsa. Akkor az minden bizonnyal egy kacsa.”
Csakhogy
A kísérteties hasonlóság dacára a Mastodon mégis más elvekre épül. És itt az „elv”, mint olyan nem csak pátoszos közhelypuffogtatás, hanem a platform alapja. Ugyanis a szoftver fejlesztői a fősodorral szemben (Facebook, Instagram, Twitter, TikTok, stb.) nem egy olyan monolitikus óriás hálózatban gondolkodnak, amely szép summákért hirdetési felületeket nyújt cégeknek, vagy a felhasználók szokásiból épített profilokat felajánlják a reklámiparnak, hanem egy nyílt forráskódú, ingyenes, nem kizsákmányoló födiverzumban.
Födi… mi?
-Úristen, tényleg? Ingyen ebéd nincs és egyébként is ez kinek áll érdekében? Meg különben is, mi az, hogy Födiverzum? – értetlenkednek sokan.
A válasz erre is borzasztó egyszerű: ebből pénz nem lesz közvetlenül. Lévén, hogy az elv mellett valami más is megkülönböztetni a Twittertől a Mastodont, ez pedig a tény, hogy a Mastodon szoftver. Egy szoftver, amely ingyen letölthető és telepíthető egy hálózatra dugott gépre, amelyen onnantól fogva fut egy saját Mastodon példány. Felhasználók regisztrálhatnak, posztolhatnak, beszélgethetnek egymással.
-Akkor ez egy webes fórum, csak Twitter alakú? Ez nevetséges, így csak apró buborékok fognak létezni pár emberrel.
És itt jön képbe a Födivezum. A sok kis szerver ugyanis nincs elvágva egymástól. Sőt rálát egymásra! Attól, hogy ha valaki egyik szerverre regisztrál, még tud követni másokat egy másik szerveren, lévén a felhasználónevek nagyon hasonlóak az e-mail címekhez. Ha Gmail-ből akarsz levelet küldeni mondjuk a Freemailre (már rég be kellett volna szántani és sóval behinteni a helyét), akkor simán megteheted a címzett e-mail címének ismeretében. Valahogy így működik a Födiverzum. De ez nem a teljes kép, ugyanis a Mastodon, mint olyan csak egy szelete a webalapú szoftverek egybekapcsolódó hálózatának.
Verdikt
Ez a bejegyzés eredetileg egy „Na, hogy ityeg a fityeg, te Twittermingráns?” szerű helyzetjelentés szeretett volna lenni, de aztán írás közben változott meg az iránya. Ettől még nem célom zsákbamacskát árulni és nyilatkozok a felhasználói élményről is. Összegségében viszont minél mélyebbre ásom magam a Mastodon mögötti koncepcióban, annál jobban látok benne fantáziát.
Ez a fantázia ugyan csöpög a nosztalgiától, de az egyik felhasználó remekül megfogalmazta helyettem is:
Make the net weird again. Hand write sites like it’s the 90s. Pick interesting domain names and make fan sites or random knowledge known to everyone. Don’t monetize anything. Spearhead new protocols like Gemini. Make mods for games on your site. Make FAQs for obscure games no one knows about. Make public software services available to anyone. Make a news site about a really random subject. Create music in all kinds of different formats. Most of all, do it because you want to!
fuuma: „Make the net weird again. Hand…” – Mastodon
3 hozzászólás
„Make the net weird again.” Ez jó, tetszik. 😄
Nagyon jól összefoglalja, hogy mit szerettünk (szerintem Te is) azokban a régi, kezdeti időkben… 🙂