Tag Archives: misztikus

Black Mirror – nézz bele te is a fekete tükörbe!

A Black Mirror című angol sorozatról először 2011-es első évad után megrészegült kritikusok és ismerősök áradozása nyomán hallottam. A nyomasztó, hátborzongató, tabudöntögető, aktuális jelzők mind igazak voltak végül. Az első évad csupán három részből állt, melyek külön történetekként értelmezendőek. A Black Mirror stílusát tekintve két

Life is Strange (2015)

Mióta az eszemet tudom szerettem a jó videojátékokat. Na jó, a rosszakat is, ha futottak a gépemen. Kamaszkorunkban az unokatestvéremmel kb. egyszerre lett számítógépünk, ebből kifolyólag sokat ki is toltunk. Emlékezetes maradt a máig belém maró Silent Hill horror sorozat második része, a Restless Dreams.

Stranger Things

Az Y-generáció tagjaként az Stranger Things hangulata olyan mértékben magával ragadott, hogy két éjszaka alatt lenyomtam az egész sorozatot. A 80-as évek legemlékezetesebb celluloid termését őrölték porrá, hogy felszippantva azt a gyanútlan sorozatrajongó teljesen fejre álljon. Aki kicsit is követte az időszak ikonikus sorozatait, rajongott

Final Destination 2. / Végső Állomás 2. (2003)

A megjelenés évében volt szerencsém ehhez a kivételesen jól sikerült folytatáshoz. A Final Destination 2 egy nagyon béna sequel is lehetne, ehhez képest a Végső Állomás franchise talán legjobb darabjává avanzsálódott. Két okból kifolyólag: az ötletes halálesetek és a partvonalra szánt Ali Larter karaktere miatt. Az első részt

The Dead Zone / Holtsáv (1983)

Egy tisztességes Stephen King filmet forgatni igazán nem könnyű. Nem is sikerülhet mindenkinek, ám David Cronenberg kanadai rendezőnek igenis összejött. A múlt század két igen nagy hatású filmje: a Videodrome és a Fly (Légy) között félúton rendezte meg a The Dead Zone (magyarul Holtsáv) című

Sleepy Hollow / Az Álmosvölgy Legendája (1999)

Tim Burton 1999-es rendezése, a Sleepy Hollow (Az Álmosvölgy Legendája) örök halloween-i klasszikusnak számít; alig van év, hogy ne nézném meg újra, ilyenkor október táján. Az alaptörténet még 1820-ban íródott Washington Irving által. Irvinget európai utazásai során megihlette az észak-európai folklór (német, skandináv és angol