Az állat nem ember – egy blogbejegyzés margójára

9 thoughts on “Az állat nem ember – egy blogbejegyzés margójára”

  1. rien says:

    “Mentési- és humán egészségügyi erőforrást elvonni egy egyébként is támogatási gondokkal küzdő, túlterhelt állami szervtől nem más, mint társadalmi felelőtlenség!” Yepp. Egyébként szerintem Eszter bolgbejegyzése alatt kommentelő, nevezzük úgy, szélsőséges állatbarátok egy része csak troll, főleg amelyik nem tud ésszerűen érvelni.

    1. Árpád says:

      Ebben lehet valami, némelyek személyeskedésig mentek, ami nagyon nem oké. A másik csoport meg Selmeczi Gabriella szerű “CSAK” szerű hozzászólásokkal érvelt. Annyira elöntötte az agyukat a vér, hogy egyszerűen nem tudtak elszakadni attól a ténytől, hogy az egy egoblog, egy ember privát véleménye. Nem a szentírás. A közösségi hálózatok sokkal köldöknézőbbekké tették az embereket. Mindenki megszokta, hogy a saját, szebb életét látja viszont, az üzenőfala csodákkal, new aggel, kalács receptekkel és babafotókkal van tele. Ebbe nem fér bele, hogy másnak merőben eltérő véleménye legyen. 🙁

      1. rien says:

        Ugyanez (a közösségi oldalak és társaik, meg egyéb médiumok) teszik a gondolkodásra lustává az embereket. Mindent készen kapnak, mindent a szájukba rágnak. Mint valami béna amerikai krimi sorozatban, ahol mindig mindent, még a totál egyértelmű ok okozatiságokat is elmagyarázzák, mert belőlem, mint nézőből nem nézik ki a készítők, hogy olykor használom is azt a biomasszát a koponyámban. Na mindegy, de hát ezek után csodálkozunk azon, hogy az emberek döntő hányada egyszerűen szellemileg eltunyult?!

        1. Árpád says:

          Nem kenyerem a “hibáztatás”, de ebben az esetben simán igaz, hogy beszabadultak egy viszonylag kontrollálatlan (tematikailag, reakció ügyileg és birka szellemű csordába) térbe, mondjuk a Facebook. Bevitték a szobába őket, de azt nem mondták, hogy “ne szarjál már a dohányzóasztalra”. Mivel nem mondták, biztos szabad. A szörnyű mini alkalmazásokat meg egyenes tövestől tépném ki pl. a Facebookról. “Mi az indiánneved?” – nembaj, hogy teljesen idiótaság, cserébe persze hozzáférést kér az ismerőslistádhoz, meg ki tudja még mihez. Kapásból katt a “jól van, csak mutasd már meg az indián nevemet” gombra. És ettől lesz persze virális, hisz nyilván ha valaki ilyenre kattint, aztán megoszt, az ismerőseinek köre 70%-ban olyanokból fog állni, akik dettó nyomják majd tovább…. Erről is érdemes lenne posztot írni 🙂

  2. Barb Tailor says:

    Hát őszintén megmondom (leírom), szerintem is túlzás volt az, amit a hapsi művelt, hogy a mentőket hívta ki az állathoz. És mindezt most úgy írom, hogy eszem ágában sem áll ebben az életben gyereket szülni, mert még a gondolata is taszít, ellenben helyette szeretnék majd cicát tartani. Azt pedig még nem is említettem, hogy rengeteg szobanövényem van, sok olyan is, melynek “születését” én indítottam el. Egyelőre ők az én “babáim”, viszont mégis tudom, hogy mi a különbség ember és növény között. Elég furcsa lenne, ha kihívnám a mentőket azért, mert túllocsolás miatt az egyik pozsgásom elkezdene rothadni, aztán meg a mentősöket okolni, ha nem tudnák megmenteni az amúgy már menthetetlent. O.o Ott valami nagy zűr lehet, ha valaki nem ismeri fel ezt a bizonyos különbséget, hogy ember nem egyenlő állat/növény. Szerintem az nem szeretet, hanem beteges fixált ragaszkodás. :c

    1. Árpád says:

      Hát ez az 🙂
      Még azt is képes vagyok belelátni az esetbe, hogy egyszerűen annyira alul tájékozottak az emberek a vészhelyzetekkel kapcsolatban – mivel nem sűrűn találkoznak velük -, hogy még a józan ítélőképességük is leblokkol. Érzik a késztetést, hogy “tenni kéne valamit” és automatikusan nyomják a mentők számát, aztán az izgalom hevében minden adatot bemondanak, kivéve, hogy állatról van szó. Ezt a forgatókönyvet is simán elképzelhetőnek tartom. Annyi biztos, hogy a sajtóvisszhang miatt a témán legalább elgondolkodunk. Ha más hozadéka nincs is. Az, hogy egymásnak esnek az emberek ilyen alapon már csak szereplési vágy, igény a botrányra. A közhangulat – meg a nyári uborkaszezon – számlájára is írható, hogy van alkalom fröcsögni.

      1. Barb Tailor says:

        Na igen, az meg a másik dolog. Pont jókor került elő, mert nemrég jöttem haza tűzvédelmi and co. oktatásról, és ott is mondták az előadók, hogy elég gyakori eset, amikor valaki még a legalapvetőbb tényekkel és megoldásokkal sincs tisztában. :/ És sokszor azért, mert hiába a rendszeres oktatás, sokan rá se bagóznak, bezzeg a suttyomban fészbukozás az megy… Néha kicsit skizo módon fel szoktam tenni a költői kérdést ilyenkor, hogy minek annak fb, aki nem tudja ‘használni’ az internetet önmagában, meg eszébe nem jut, hogy Google haver azért van, hogy segítsen – már amennyire lehetséges. Az ürge is – mint felelős és tudatos(?) állattartó – ha már ennyire szerette a háziállatát, vehette volna simán a fáradságot, hogy utánanéz, mi a teendő gubanc esetén. Úgyhogy ha megtörténik a baj, utána legalább a tapasztalat megmarad, és remélhetőleg ezentúl nem happolja el senki a mentőket feleslegesen sürgős esetek elől. Csak kár, hogy az ilyen is veszteséggel jár. :/

        1. Árpád says:

          Az van, hogy ahogy nézzem a beszélgetésünket, meg a többi kommentet pár helyen, mindig oda vezethető vissza, hogy vannak a láma felhasználók, akik számára kb. a Facebok = Internet. Ők az newcomer emberkék ebben a kultúrában, akik nem fórumokon, szabályok között nőttek bele az internetbe. Nekik már mindent lehet és innen a hülyeség is. Lehet megérne egy posztot ez az egész: mármint elmélázni arról, hogy a közösségi hálózatok 3 sornyi szöveg értő olvasására zsugorították a türelmet és az intelligenciát, a vitakultúrát meg kb. ki is irtották.
          A kutyás fizet by the way a 300 000-et szóval retinába beleégő precedens: pipa. 🙂

          1. Barb Tailor says:

            Hát elég drága lecke volt ez az ürgének, az biztos… na meg drága hívás – nem az emelt díjas fajtából. 😀 Nem merek találgatni, hogy nála az Internet vajon miben merülhet ki. o.o

Hozzászólás

%d blogger ezt szereti: